Az expresszionizmus talán lehetővé tette, hogy olyan régóta várt művészet szülessen, mely az élet lényegét a húsba égeti?
Nem! Nem! Nem!
A belső élet ürügyén az irodalmi és festői expresszionizmus olyan nemzedékké egyesültek, mely ma már a történelem, az irodalom és a képzőművészet méltánylását követeli és arra törekszik, hogy a tiszteletreméltó polgárság befogadja […] A külföldön kitalált expresszionizmus Németországban, ahogy ezt mindenki tudja, olyan jellegű kövér idillizmus lett, mely tisztességes nyugdíjast vár a tevékeny férfiak irányzataival.
E kiáltvány aláírói e csatakiáltás alatt egyesültek:
DADA!!!
Hogy elterjesszék azt a művészetet, mely az új eszméket mutatja fel. Mi is hát a dadaizmus?
A Dada szó a lehető legprimitívebb kapcsolatot jelenti a minket körülvevő valósággal: a dadaizmussal egy új valóság nyeri el jogait. A élet zajok, színek, szellemi ritmusok egyidejű zűrzavarában jelentkezik, amelyet a dadaista művészet kiáltásokkal és heves lázzal azonnal, közvetlenül a maga hétköznapi lelkiségében és egész brutális valóságában ad vissza.
Íme, jól láthatóan itt tér el a dadaizmus útja más művészeti irányzatoktól és elsősorban a futurizmustól, melyet nemrégiben néhány agyalágyult mint az impresszionizmus új hatását elemzett.
A dadaizmus az első, mely nem esztétikai szempontok szerint fogja fel az életet […]
Dadaistának lenni azt is jelentheti, hogy néhányszor üzletembernek lenni, másszor inkább politikusnak, mint művésznek s művésznek csak esetenként […] Éljenek a világ dadaista eseményei! E kiáltvány ellen lenni ugyanazt jelenti, mint dadaistának lenni!

Szabó György

The post Huelsenbeck, Richard: Dadaista kiáltvány (1918) – részletek appeared first on Magazin.

Hiába vallatták Mártont, mi oka, hogy nem kedvelik a lányok.
Márton eltűnődött. Maga sem tudta.
– Kedvelnek, szeretnek – mondta. – Jó barátnak tekintenek. Mással csókolódznak.
Apja fölcsattant.
– Karold át derekukat, markold meg seggüket. Ha sokat beszélsz, bámulnak. Szűzen halsz meg.
A fiú nézte apját. Visszafogta könnyeit. Keserűen mondta:
– Mégsem vagyunk állatok.
– Nem. Mondjál nekik verseket. Rögtön ágyadba bújnak. Ha nem, ne keseregj.
Egyszer, érettségi után ütötte meg fiát. Hirtelen indulattal, nagy erővel.
– Most Vágó Mártát hagytad ki! – ordított.
Sorolta a lányokat.
– A múlt héten Jászberényi Ilonát! Három este Molnár Zsuzsával ültél a cukrászdában. A térdét se fogtad meg. Mit mondtál neki?
Márton keze fejével letörölte orráról a vért.
– Azt mondtam: Rád gondolok, ha nap fényét füröszti a tengerár.
Apja üveges szemmel bámulta.
– Nem igaz. Ilyen nincs.
– Goethe írta.
Apja csöndesen mondta:
– Ki érti Istent? Százhetvenhat centi magas. Karcsú. Izmos. Egészséges. Jó méretű szerszáma van. És divatos ruhákat viselő gyóntató pap.
Este, ágyban, panaszkodott feleségének.
– Fiam tizennyolc éves siratófal. Akit cserbenhagyott lovagja, ha kedve tartja, nála bőghet. Nem mulatságos?
Az asszony nyugtatta.
– Jóképű fiú, fiatal. Akad neki lány.
– Verseket mond! – háborgott férje. – Miért nem verekszik? Veszek neki élő csirkét, előttem elvágja torkát. Ha nem, papnak adom. Beül egy kalitkába, hallgatja huncut nők gyónását.
A fiú biológus lett, máshová nem vették föl.
Sok lány elmondta neki bánatát.
Mindegyikbe szerelmes lett. Reménytelenül.
Apja már nem szólt érte. Betegeskedett. Keserű emberként halt meg.
Fülöp Márton negyvenöt évesen, kopaszodó fejjel, galambősz anyja mellé ült esténként. Szebbnél szebb verseket olvasott föl neki.
Anyja szelíden nézte őt.
Mindkét fülére süket volt.

/vége/

via Digitális Irodalmi Akadémia

The post Fejes Endre: Rád gondolok – 2. befejező rész appeared first on Magazin.

Nem sokat vacakolt velük. Nem cifrázott szöveget, időt sem pocsékolt rájuk. Ha bármelyik kacérkodott, illegette, kellette magát, rászólt.
– Mit mozgatod üleped? Ha gondod van, szólj. Ágy van, nadrágomon kitűnő villámzár! Vagy kérd meg anyádat, főzzön belőled paprikást!
Vitte mindet szép számmal ágyba. Megkérte, másnap ne köszönjenek. Pofátlanságnak tartja, nagyon megharagszik. És ha ő megharagszik, akkor Jézus.
Sokan tudták, nagy nőcsábász. Sok nő szája eljárt.
Valószínű, felesége is sejtette e röpke kalandok tömegét. A törékeny asszony okos volt, szerette nőbolond férjét. Soha nem szólt kalandjai miatt. Ostobaságnak tartotta cirkuszt rendezni. Egyrészt, férje úgyis letagad mindent. Nevetve kérdezné, ki látta őt, ki tartott gyertyát. Másrészt bizonyos volt benne, nincs olyan nőcike, akiért otthagyná.
Néhány alkalommal, vasárnap ebéd után, amikor átsétáltak karon fogva egymást Budára, levegőzni, ügyesen, tréfálkozva meg is kérdezte.
– Sándor, ha jön egy gyönyörű asszony, velem mi lesz?
Férje átlátott rajta. Megállt. Ő is mosolygott.
– Asszony, mi jár a fejedben? Esküt tettünk, halálunkig nem hagyjuk el egymást.
Megcsókolta felesége homlokát.
– Szeretlek – mondta csöndesen, őszintén. – Ha nem tudod, borogasd be homlokod.
Fenyőtobozt emelt föl. Forgatta.
– Ha egyszer váratlanul hazamegyek, ruhátlanul férfival ágyban talállak, sírógörcsöt kapok. Vagy élesen zokogok, hogy elreped az ablaküveg.
– Megversz?
Fülöp Sándor ámult.
– Feleségemet? Ordítok. Ó, mit tettél! Most pirul mindkét fülem! Izzad a talpam! És kancsó vizet öntök a legény pöcsére.
Az asszony hangosan nevetett.
– És ha megfázik?
– Anyukája dunsztkötést rak rá.
Az asszony fenyőtobozzal férje feje búbjára ütött.
– Az ország legnagyobb gazembere bolondított meg.
– A legnagyszerűbb férfi. Dolgozik, nem cigarettázik, nem iszik, nem kártyázik, nem lóversenyezik, nem szórja a pénzét.
Az asszony nézte őt.
– És még?
Férje hallgatott egy percig.
– Huszonegy éves vagy. Este, ha ágyba bújunk, átölellek, megcsókolom szádat. Csukd be szemed, imádkozz.
– Miért?
– Gyereket akarok. Fiút.
– És ha lány?
– Óvodányi lányt szülhetsz. De addig recsegni fog ágyad, míg egy fiút nem produkálsz.
– Nem kívánsz sokat?
– Nem. Csupán egy trónörököst.
Messzire hajította a fenyőtobozt.
– És holnap ebédre töltött paprikát.

/folyt.köv./

via Digitális Irodalmi Akadémia

The post Fejes Endre: Rád gondolok – 1. rész appeared first on Magazin.