A történet szerint Odüsszeusz a 10 éven át tartó Trója ostromát követően még 10 évnyi kalandozás után tért csak haza, ami alatt felesége Penelopé hűségesen várt rá. Az első években úgy próbálta meg kérői hadát távol tartani magától, hogy addig nem megy újra férjhez, amíg meg nem szövi apósa, az öreg Laertész szemfödelét. A csel lényege az volt, hogy amit nappal megszőtt, azt éjszaka visszabontotta. Ezzel a trükkel 3 évig sikerült kibújni a házasságkötés alól, majd egy nap hűtlen szolgálója felfedte cselét a kérők előtt.

A kápolna oltárán helyezkedik el a szövőgép, melyből az egyik oldalán az ajtóig a megszőtt halotti lepel található, a másik felén pedig a szálak kusza mátrixa tölti ki a teret, egészen át a kápolna falán túl, az udvaron is.

A mű ebben az állapotában kérdéseket vet fel, miszerint a lepel – ami a hűség szimbolikus jelképe – éppen készülőfélben van, így hamarosan kiteljesedik, vagy az elmúlás és a kusza szálakra történő bomlásnak és enyészetnek az állapota tükröződik vissza?

via design-milk.com, szepmuveszeti.hu

The post A vörös fonalak és Penelopé története appeared first on 3Mangó - Magazin.